Mi a különbség az APR és az APY között?

Csaba Csabai
4 min readMar 2, 2020

És egyébként mit is jelent pontosan ez a két fogalom? Leegyszerűsítve az APR (Annual Percentage Rate) a kirakat, ami jól néz ki és ami alkalmas lehet az ügyfelek megtévesztésére, míg az APY (Annual Percentage Yield) az a szám amit ténylegesen be is hajtanak rajtad, ha eladósodsz illetve realizálni tudsz egy év alatt, ha te adsz kölcsönt. A modern közgazdaságtan egyik legnagyobb csodafegyvere a kamatos kamat, mely kifejezéssel angolszász nyelvi terülten a “compounded interest” vagy egyszerűen csak compound néven találkozhatunk. Az APY hivatott kifejezni a kamatos kamat hatását egy teljes évre.

Gyakorlatilag a kamatos kamat az, ami miatt hatalmas üzlet a hitelnyújtás a tradicionális pénzintézetek számára, hiszen az olyan termékek, mint pl a hitelkártyák, vagy a fogyasztási hitelek, mind napi kamatos-kamatozásúak, tehát minden egyes nap elteltével már nem csak a felvett kölcsön kamatával (APR) tartozol, de az addig felhalmozott és még vissza nem törlesztett kamatok kamatával is.

Mielőtt nagyon elvesznék a számok tengerében, nézzük egy nagyon egyszerű példát.

Kezdjük a hitelkártyával…

Hazánkban ádáz harcot vívnak a bankok, hogy minél inkább elterjedjen a hitelkártya intézménye, ezen törekvésül előtt olyan nemzetek példája áll mint pl az USA, ahol teljesen normális (!?), hogy a lakosság több mint 90%-a gyakorlatilag már nem a fizetéséből él, hanem a hitelkártyájáról hétről-hétre, hiszen az adott héten megkeresett keresetét teljes egészében elviszi a diákhitel, a lakásnak csúfolt fakaiba törlesztése, az autó(k) törlesztése és természetesen a hitelkártyák törlesztése. Márpedig a hitelből fenntartott életszínvonal hónapról hónapra többe kerül és ennekmértékét hivatott mutatni az APY.

Különböző országokban, különböző módon jelölik az egyes hitelintézetek a hitelkártyák kamatozását. Pl. Magyarországon 1997 óta kötelezően közölni kell az ügyféllel a THM (teljes hiteldíjmutató)értékét, ami megfelel az APY-nak, tehát azt fejezi ki, hogy egy év alatt a tőketartozáson túl mennyit kell visszafizetnie az ügyfélnek.

Bár az érték bankonkét változhat, de a hitelkártyák kamata (APR) átlagosan valahol 20–25% körül alakul és a kamatperiódus jellemzően napi elszámolású. Tehát az első nap után már nem csak a felvett tőkével tartozol, hanem annak egy napra járó kamatával is (tőkeként), majd a második napon már nem csak a tőke két napra eső kamatával, hanem az első nap kamatával növelt tőke kamatával. Vagyis képletben kifejezve a második nap végén már kamat*(tőke + (tőke*kamat/365)) a tartozás. Ez ugye a kamatos kamat. Ezek alapján egy 20%-os kamatozású hitelkártya tartozás egy éven keresztüli görgetése valójában 22,13% kamatot jelent, míg ha a hirdetményben 25% kamat szerepel, akkor valójában az év végére 28,39%-ra fog kúszni a tényleges kamattartozásunk az felvett hitelösszeghez viszonyítva.

Gyakorlatban az APY kiszámításának a képlete:

APY = (1+APR/p)^p-1

Ahol a “p” a kamat tőkésítési periódusok számát jelenti a futamidőn belül. A kamatos-kamat periódusai lehetnek fix időszakosak, pl napi, heti vagy havi, de lehetnek akár teljesen sztochasztikus elvű is, amikor valamilyen külső esemény függvényében kerül tőkésítésre a korábbi kamattarozás.

Peer to peer és kripto alapú kölcsönplatformok

Az APR és az APY, illetve ezek maszatolása teremészetesen megjelent a kripto alapú és a tradicionális, de peer-to-peer termékeknél is. Ezek alapján igencsak nehéz feladat lehet összehasonlítani két ajánlatot, hiszen mindenek előtt valahogy ki kell nyomozni, hogy a kamatként közölt szám az valójában mi is. Sok esetben előfordul, hogy kölcsönfelvételnél APR-t mutat az adott platform, de valójában APY-nal számolja a tartozást, míg fordított helyzetben a kölcsönnyújtók felé APY-t mutat, ezzel keltve a magasabb kamat illúzióját rövidebb távon is. Hogy konkrét számokkal is megnézzük ezt:

A kölcsönnyújtó 1000 dollárt helyez ki X platformon, ahol a platform heti kamatos kamatot fizet 10%-os APY-nal. Havi szinten 2–3 dollárnyi a különbség aközött, ha az ügyfél csak egy hónapra adja kölcsön a pénzét és aközött, ha egy évre és azt számolja vissza havi hozamra. Bár ez a két dollár nem tűnik annyira soknak, de ez bőven elégséges lehet arra, hogy amikor az ügyfél összehasonlít két különböző ajánlatot, akkor rossz döntést hozzon, hiszen csak az apró betűs szakasz mélyén fogod megtalálni, hogy itt most valójában APY-ról vagy APR-ről van szó.

Hogyan alkalmazzuk mindezt az INLOCK platform esetén?

Az INLOCK esetén maximálisan törekszünk a transzparenciára és arra, hogy az ügyfelek felé valóban értékes szolgáltatást nyújtsunk. Ennek okán a kölcsönnyújtásnál egyszerűen nem érvényesítjük a kamatos-kamat elvet. Ezt leginkább azért tehetjük meg, mert az INLOCK célja a rövidtávú kölcsönök biztosítása (10 és 180 nap között). Tehát amikor az ügyfél kap egy éves 7%-os kamatajánlatot a kölcsönigényére, akkor az 10 napra és 180 napra is éves 7% lesz a kamattartozása! Ezzel szemben pl. egy napi kamatos kamatozású platformnál ez a 7% valójában 10 napra éves 7,0062%, 180 napra pedig éves 7,1246% kamatnak fele meg.

Ami egy éves futamidőnél már egészen 7,25%-ig felkúszik.

Kölcsönnyújtóként jelenleg két termék érhető el az INLOCKON, ezek:

Managed Lending: A managed lending esetén kizárólagosan APR-t közlünk. A kamatperiódusok hetente záródnak, tehát hetente kamatos kamat kerül tőkésítésre/jóváírásra. Ezen a héten éppen 8,5% az irányadó éves kamat. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha fixen maradunk ezen a kamatszinten, akkor egy hónap múlva valójában az ügyfelek éves 8,562% kamatot realizálna, míg ha egy évig pozícióban maradnak, akkor már 8,89% kamatot! A kamatos kamatnak köszönhetően az INLOCK Managed Lending termék kapcsán egyértelműen kifizetődik a hosszútávú tervezés.

A kamatos kamat által generált extra hozam egy év alatt akár ki tudja termelni az USDC kölcsönösszeg hagyományos valutára történő váltási díját!

ProLending: Itt az ügyfél maga döntheti el, hogy akar-e élni a kamatos kamattal, a felületen ezt a “Reinvest Interest” kapcsolóval tudja állítatni. Ez egyékbént egy tipikusan jó példa a sztochasztikus periódusra, hiszen a ProLending esetén a kamatos kamat akkor érvényesül, ha a kölcsönvevő ügyfél részben vagy egészben törleszt és az törlesztett kamat újra kihelyezésre is kerül.

Reményeim szerint e cikkben leírtak alapján jobb képet kapnak a jövő közösségi kölcsönzői, hogy mi alapján válasszanak technológiai partnert kihelyezéseikhez, vagy éppen rövidtávú kölcsöneikhez.

--

--

Csaba Csabai

A blogger mindenhol blogger. Gyakran előfordul, hogy telegramon olyan kis esszéket írok, amiket érdemes lenne publikálni, de nincs időm kifejtőst írni…