Konszenzus mechanizmusok a biztonság szempontjából

Végre elindult az inlock magyar nyelvű saját blogja, így lehetőségem van visszaszerezni és saját célra használni a mediumos blogomat.

Ennek örömére egyből be is dobnék egy mai témát a telegramról. A téma apropóját az adta, hogy a Solana blockchain hivatalosan is elkezdte a saját világmegváló hadjáratát és nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy hálózati paraméterekben nekimenjen a VISA-nak. A kérdés itt adja magát… Vajon a Solana mögött álló Proof of History konszenzus mechanizmus hálózati biztonság szempontjából alkalmas lehet erre a célra?

Ahhoz, hogy erre választ kapjak, előbb érdemes megérteni, hogy mik a népszerűbb konszentus mechanizmusok fontosabb tulajdonsága, illetve mi is garantálja azok biztonságát:

• A Proof of Work a biztonságot a munkán keresztül garantálja. Akkor igazán biztonságos, ha nagy hashpower áll mögötte és garantált az, hogy egy-egy önálló entitás (pool) nem rendelkezik domináns többséggel, illetve, hogy képtelenség összekölcsönözni legalább 51%-nyi hashpowert egy támadáshoz.
• Proof of Stake esetén a biztonágot a vagyon, a felelősség és az érintettség garantálja, ahol a validátorok a saját vagyonukkal felelnek a jóhiszeműségükért. Egy PoS rendszer akkor tud biztonságos lenni, ha nagyon sok validátor van, akik relatív magas vagyonnal játszanak. Illetve a PoS-nál az is fontos, hogy mennyire zárják ki a validálásból a köznépet pl a feltételeken keresztül (lásd BSC). Ott ahol a PoS elérése átlag játékosnak lehetetlen, ott gyakorlatilag egy fake PoA-ról beszélünk.
• Delegated Proof of Stake: itt a “delegated” flag semmit sem ad hozzá az összképhez. Valójában a delegáltak csak haszonélvezői a rendszer jóságának. Tehát valójában ilyenkor az alatta lévő PoS-t érdemes értékelni a biztonság szempontjából.
• Proof of History: Itt ugye nagy áteresztőképességű blokkláncokról beszélünk, lásd a Solana. A PoW és PoS-sal szemben itt nem az alapján győződünk meg egy adott tranzakció hitelességéről, hogy az mikor történt és azóta mondjuk mennyi blokk vagy epoch készült, hanem onnan, hogy az adott tranzakció mi előtt vagy után készült. Hasonló elv alapján működik pl a hashgraph elvű blockchainek is (HDR, IOTA). Túl a techno bla-blákon, a PoH esetén sem maga a konszenzus mechanizmus a releváns, hanem az, hogy kik vehetnek abban részt. Tehát mennyire könnyű validátorként bekerülni. Ez minél bonyolutabb, annál inkább nevezhető centralizálnak az adott lánc.
• Proof of Authority: Ezek tipikusan a private network-ök, illetve az olyan open networkök, ahol a validálást teljesen központilag intézik, egy előre meghatározott entitás kezében van a teljes validálás. Ilyen pl a NEO, de ilyen (volt?) az IOTA is, illetve nagyon sok olyan lánc van, amik ugyan a kirakatban nem PoA-sak, de a feltételek alapján PoA-snak tekinthetők.

Van persze nagyon sok más konszenzus mechanizmus is, de javarészt ezeket érdemes figyelemmel követni.

A Solana technológiai alapon Proof of Histroy alapú konszenzus mechanizmust követ, annak egyébként egy jó implementációja. A zártság szempontjából viszont valójában elég erősen hajaz a PoA-ra. A zártságát a következő jellemzők adják:

• A nagy teljesítmény bizony extrém erőforrásokat igényel a validátortól. Olyan szerver kategóriájú gépekről beszélünk amit csak nagyvállalati szinten tud bárki is előállítani és üzemeltetni.
• Emellett sokkal fontosabb, hogy a Solana esetén a validátornak FIZETNIE kell a natív tokjenben (SOL) azért, hogy a munkáját végzi:

However in order to participate in consensus, a vote account is required which has a rent-exempt reserve of 0.02685864 SOL. Voting also requires sending a vote transaction for each block the validator agrees with, which can cost up to 1.1 SOL per day.

Tehát nagyjából napi 1.1 SOL-ba kerül csak finanszírozni a szavazásokat és emellett még kellenek a delegáltak is, hogy amúgy érdemben validálhasson is a szereplő.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy olyan nyílt blokkláncról beszélünk, aminek a validációja kvázi eléggé centralizált.

Ez persze nem feltétlenül róható fel komoly hátrányért. Az Ethereum közel 6 éves folyamatos szenvedése a bizonyíték arra, hogy teljesen nyílt blokklánc alapokon képtelenség érdemben és jól megoldani a skálázhatóság problémáját.